A hatékony kertészkedéshez és gazdálkodáshoz elengedhetetlen, hogy ismerjük a talaj adottságait. Talajmintákat ma Magyarországon számtalan laboratóriumban vizsgálnak, több vállalkozás épül erre. Megkülönböztetünk fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatot.

A fizikai vizsgálat során a talaj mechanikai összetételét, kötöttségét, szerkezetét, vízáteresztő képességét, nedvességtartalmát, stb. határozzák meg. A humusztartalom, a kémhatás, a mészállapot, a növényi tápanyagtartalom és egyéb talajkémiai adottságok analizálása a kémiai vizsgálathoz tartozik.

A talajbiológiai vizsgálat során a talajlakó élőlények (baktériumok, gombák, egyéb mikro- és makroszervezetek) minőségi és mennyiségi meghatározása történik.

A talajvizsgálatok során megkülönbözetünk alapvizsgálatot és csak a talaj tápelemtartalmát vizsgáló mérést. Az alapvizsgálatba is beletartozik a tápelemvizsgálat, de emellett meghatározzák a humusztartalmat, a kémhatást, a kötöttséget és az összes só mennyiségét is. Ezt a vizsgálatot elegendő tízévente elvégeztetni. A tápelemvizsgálat a nitrogénre, a foszforra és a káliumra terjed ki. Ezt ajánlatos ötévente elvégeztetni.

Fontos, hogy a talajmintát trágyázás előtt vegyünk. Nem elég egyetlen mintát begyűjteni, mert az még kis terület esetén is félrevezető lehet. A kert különböző részeiről vegyünk mintát a talaj felső (20-25 cm-er rétegéből). Ezt tegyük zacskóba, és címkézzük fel. A kiemelt talaj legyen legalább 1 kg.

A talajvizsgálat eredményeit ismerve az adottságokhoz szabott trágyázási gyakorlatot alakíthatunk ki, vagyis pontosan annyi és olyan tápanyagot juttathatunk ki, amennyire és amilyenre a talajnak szüksége van. A vizsgálatból megtudhatjuk, hogy milyen beavatkozásokat szükséges tenni, azért, hogy javuljon a talaj termőképessége, így szebb és egészségesebb növényeink legyenek.