Ahhoz, hogy szép és egészséges gyepünk legyen, elengedhetetlen a gyep gondozása, ápolása. A fűvel nemcsak akkor kell foglalkozni, ha már problémák jelentkeznek, és gyomok, betegségek ütik fel a fejüket. A rendszeres beavatkozásokkal megelőzhetőek a gondok.

Vannak olyan alapvető munkálatok, amelyek nélkül semmiképp sem számíthatunk szép gyepre. Ezek közül a legfontosabb a rendszeres fűnyírás és a megfelelő öntözés, de elengedhetetlen a moha- és gyomirtás, és az időnkénti, célzott tápanyag-utánpótlás.

A vakondtúrások elcsúfítják a gyepet, és gyomoknak ideális termőhelyet nyújtanak. A gyepápolás során éppen ezért fontos a vakondok ellen is védekeznünk. Kiegészítő műveletként időnként szükség lehet a gyep levegőztetésére is.

Fűnyírás

A fűnyírás elősegíti a fű növekedését és sűrűsödését, ezért a gyakori nyírás elengedhetetlen a tömött és tetszetős pázsithoz.

A gyepet azonban körültekintően kell nyírni, mert a helytelen fűnyírás sokkal több kárt okoz, mint hasznot. Körültekintően kell meghatározni a fű magasságát, amely több tényezőtől is függ: időjárás és csapadékviszonyok, árnyék, valamint fontos az is, hogy a gyepfelületet mire kívánjuk használni.

A fűnek minimum 2 cm magasnak kell lennie, mert ez alatt már tönkremehet a fű. Általánosságban 3-6 cm a megfelelő, de szárazság idején mindenképp a nagyobb gyepmagasság a kedvező. A túl magas fű is ugyanúgy káros, mint a túl alacsony. A magas növény beárnyékolja saját magát, így csökkenhet a növekedés üteme, illetve csomók alakulhatnak ki. Emellett az egymásra boruló fűszálak miatt befülledés, rothadás léphet föl. Magasabb fű esetén nem szabad rögtön a kívánt méretre vágni a gyepet, hanem fokozatosan kell nyírni: a fű 1/3-ánál többet sosem szabad levágni.

A nyírás gyakorisága az évszakok, így az időjárás függvénye. Először tavasszal, áprilisban vágjuk a füvet, és a munkálatok októberig tartanak. Április-májusban gyakorta, akár hetente is kell vágnunk a füvet, mivel ekkor rendkívül gyorsan növekszik. Nyáron elegendő kéthetente nyírni, de szárazabb időszakban még ennél is ritkábban szabad. Ősszel, amikor újra gyorsabban növekszik a gyep, a fűnyírást kéthetente kell elvégezni. A füvet ne nyírjuk rendszertelenül, és lehetőleg mindig azonos magasságra vágjuk.

A szegélyek vágásáról külön kell gondoskodni, mivel a fűnyíró ezeket a részeket nem képes levágni. Használhatunk kézi szegélyvágó ollót vagy szegélyvágó motoros kaszát.

Ahhoz, hogy szép és egészséges gyepünk legyen, fontos a jó fűnyíró megfelelő használata. A gépet tartsuk karban, rendszeresen tisztítsuk és élezzük a késeket.

Öntözés

A magyarországi viszonyok között igazán szép gyepet csak öntözött kertben lehet kialakítani és fenntartani. Az öntözés gyakorisága és a kijuttatott víz mennyisége attól függ a talaj adottságaitól és a hőmérséklettől. Többet kell öntözni például árnyékos terület, homokos talaj és természetesen száraz idő esetén. Optimálisnak tekinthető, ha a talaj 1-2 cm mélységig nedves. A gyep szellőztetése révén a víz mélyebben tud a talajba hatolni, így kevesebb vízzel is hatékonyabban öntözhetünk. A túlöntözés is károkat okoz, nedvesebb környezetben könnyebben szaporodnak el a mohák, illetve a fűnek sekélyebb lesz a gyökere.

A kívánt eredmény eléréséhez lényeges a megfelelő időpontban történő locsolás. Legkedvezőbb, ha a hajnali órákban öntözünk, hiszen ekkor még kicsi a párolgás, így kevesebb vízre van szükség. Nagy hőség esetén kifejezetten káros napközben öntözni, mivel ilyenkor a vízcseppek hatására kiég a fű. Az esti öntözésnek az a hátránya, hogy ilyenkor a füvön hosszabb ideig marad rajta a víz, így könnyebben alakulnak ki gombás betegségek.

Mindenképp öntözni kell, ha a gyep elveszti a rugalmasságát vagy színe megváltozott: élénkzöldből kékes-szürkés színű lett. Ha már sárgul vagy barnul a fű, nagyobb kihívást jelent a gyep helyrehozása.

A gyep esetén a hagyományos kézi locsolás nem jó módszer, hátránya nemcsak az, hogy károsodást okozhat a gyepben, hanem az is, hogy idő- és energiaigényes. Automata öntözőrendszerrel időt, fáradtságot és vizet spórolhatunk, amellett, hogy az egyenletes és rendszeres öntözés révén füvünk egyenletes minőségű lesz.

Trágyázás

A gyepre külön erre a célra kifejlesztett gyeptrágyákat kell alkalmazni. A gyeptrágyák három legfontosabb tápeleme a következő:

• Nitrogén (nélkülözhetetlen): zöldebb színt eredményez és fokozza a levélnövekedést
• Foszfor (nélkülözhetetlen): a gyökérzetet erősíti
• Kálium (fontos): elősegíti az egészséges fejlődést

Más és más trágya szükséges tavasszal, nyáron és ősszel, mivel különböző évszakokban a fű igényei is eltérőek. A tavaszi műtrágyakeverék legfontosabb eleme a nitrogén, mivel erősen serkenti a levélnövekedést. Nyáron már kevésbé van szükség nitrogénre, ekkor kondicionáló trágya használata ajánlott. Az őszi műtrágyának kevés nitrogént kell tartalmazni, mert télen nemkívánatos az erős növekedés. Így évente három alkalommal ajánlott trágyázni: tavasszal, kora nyáron és szeptemberben.

Az NPK műtrágyák csomagolása is mutatja a három elem (nitrogén N, foszfor P, kálium K) arányát. Vagyis a 14-30-17 azt jelenti, hogy a keverék 14% nitrogént, 30% foszfort és 17% káliumot tartalmaz.

Gyom- és mohairtás

Gyepünk látványát jelentősen ronthatják a megjelenő gyomok és mohafoltok. Ha megfelelően ápoljuk a pázsitot (tehát rendszeres nyírás, szabályozott öntözés és célzott trágyázás) megelőzhető e nem kívánatos növények felbukkanása. Ha már megtörtént a baj, többféleképpen védekezhetünk:

• Gyomok eltávolítása kézzel
• Szelektív gyomirtók (vegyszeres kezelés, kérjük szakember segítségét!)
• Gyomirtós műtrágyák
• Mohairtós műtrágyák

Mohásodás akkor lép fel, ha a talaj túl tömör vagy túl nedves. Gyepszellőztetéssel, gyeplazítással, kevesebb öntözéssel megelőzhető a mohák megjelenése. Árnyékban is fokozottabban nő a moha, itt árnyéktűrő fűmagkeverék alkalmazása javasolt.

Gyepszellőztetés

A gyepszellőztetés alapelve, hogy résekkel és lyukakkal biztosítsuk, hogy a levegő és a víz könnyebben jusson a talajfelszín alá. Erre az eljárásra akkor van szükség, ha a talaj felső rétege tömörödött vagy az állandó használat révén (gyermekek játszóhelye, kerti út) vagy a kedvezőtlen talajadottságok miatt.

Megkülönböztetünk mély és sekély levegőztetést. A mély levegőztetés 10 cm mélységben történik, az így létrejött lyukak révén a talajban gázcsere zajlik le, ami elősegíti a gyökerek növekedését. Ezzel az eljárással a víz is könnyebben szivárog be. Mély levegőztetést csak akkor szabad alkalmazni, ha egyértelműen tömörödött a talaj. Ennek több jele is lehet:

• Eső után a víz nem vagy nehezen szivárog a talajba
• Száraz időszakban a fű gyorsan barnul
• Mohák megjelenése
• Csupasz foltok az erős igénybevétel következtében
• Gyenge fűfejlődét

Mély gyepszellőztetést kora ősszel végezzünk, amikor nedves a talaj. Ásóvillával évente, üreges fogú villával háromévente ajánlott elvégezni.

A sekély levegőztetés 1,5-3 cm mélységben töri át a felszínt. Arra szolgál, hogy a gyep tövénél kialakult összetapadt rostos réteget (elhalt növényi maradványok) megbontsa, fellazítsa. Ezt az eljárást tavasszal vagy nyáron végezzük el. Olyan helyen szükséges, ahol száraz időben végzett öntözés után a víz nem szivárog le elég gyorsan a talajba.