Mint minden élő szervezet, a gyep is ki van téve a betegségeknek. A legtöbb fűbetegség gomba eredetű, de bakteriális fertőzések is léteznek. Ha a fű védekezőképessége csökken, sokkal fogékonyabb lesz a betegségekre. Ezért is nagyon fontos a megfelelő gyepápolás, így a szakszerű fűnyírás, öntözés, trágyázás és levegőztetés. Ha helyesen végezzük ezeket a beavatkozásokat, sok betegség megelőzhető.

A gombás megbetegedések spórák útján is terjednek, így az is lényeges, hogy a gyep gondozása során használt eszközöket gondosan megtisztítsuk, hogy ezek ne terjesszék tovább a gombát.

A következőkben a legelterjedtebb fűbetegségeket mutatjuk be, minden esetben képpel illusztrálva, hogy felismerésüket megkönnyítsük.

Hópenész

Leginkább télen és kora tavasszal jelenik meg, ha a gyepet hosszabb ideig hó borította, különösen, ha alatta túl magas volt a fű. Először csak kisebb, sárga foltok jelennek meg, de ezek folyamatosan növekednek, és elérhetik a 30 cm-es átmérőt is. Megelőzéséhez több szabályt be kell tartani: ősszel ne kapjon a gyep nitrogénben gazdag trágyát, és a tél beállta előtt nyírjuk le a füvet. Lehetőleg ne járkáljunk a hó borította gyepen. Ha már megjelent a hópenész általános gombaölő szert alkalmazzunk.

Dollár folt

Ez a betegség főleg a vörös csenkeszt (Festuca rubra) támadja, amely a finomabb gyepek egyik fő fűfaja. A dollár folt, mint ahogy neve is mutatja először csak kis, pénzérme nagyságú, sárgás foltokban jelenik meg, de ezek nagyobbra is megnőhetnek. Leginkább meleg, nedves időben jelenik meg, ha a víz hosszabb ideig marad a gyepen. A nitrogénhiány is elősegíti terjedését. Megelőzéséhez fontos a tavaszi nitrogén-utánpótlás, a levegőztetés és az elhalt fűmaradványok eltávolítása. Ha már észleltük a gyepünkön a tüneteket, akkor használjunk általános gombaölőt.

Ophiobulos-os foltosság

E gombabetegség következtében 5-10 cm-es szabálytalan foltok jelennek meg a gyepben, amelyek kissé besüllyednek. A foltok évről évre növekednek, a középső részen, ahol elhalt a fű, gyomok és durva füvek jelennek meg. A foltok széle gyakran vöröses. Kialakulásában szerepet játszik a túl meszes talaj (vagy túlzott meszezés), a rossz vízelvezetés és a gyenge tápanyagellátás. A gyep őszi levegőztetése segíthet megelőzni a foltosodást. A kialakult, de még kicsi foltokat vessük felül.

Rozsda

Többféle rozsdásodás létezik, de mindegyik a levél foltosságát okozza. A rozsda gombabetegség, amelynek kedvez a meleg, nedves idő. Reggeli harmat, árnyék, tömörödött talaj vagy alacsony tápanyagszint esetén a gyep fokozott veszélynek van kitéve. Könnyen meg lehet állapítani a fűről, hogy rozsdabetegsége van-e: ha egy fehér zsebkendővel megdörzsöljük a fűszálat, és az narancssárga vagy barnás nyomot hagy, akkor rozsdával van dolgunk. Ezt a gombabetegséget is megelőzhetjük helyes gyepgondozással: öntözzünk a reggeli órákban, nyírjuk a füvet alacsonyra és rendszeresen, és fűnyírás után távolítsuk el a nyesedéket a gyepről, a tömörödött talajt levegőztessük. A rozsda ellen gombaölő szerrel is védekezhetünk.

Boszorkánykörök

A boszorkányköröket vagy –gyűrűket gombák okozzák, amelyek a talajban lévő szerves anyagon élnek. Ha a földben például fadarabok maradtak, számítni lehet ezek lebomlása során a gombák megjelenésére. Ezek a körök, ha nem védekezünk ellenük, évről évre tovább nőnek. A boszorkánygyűrűk többféleképpen is megjelenhetnek, más-mást hatást gyakorolva a fűre. Egyik típus esetén egy gyűrű mentén sötétzöldebb fű nő, viszont súlyosabb esetben két sötétzöld kör között egy csupasz gyűrű alakul ki, ahol gombák nőnek. A harmadik típus esetén kalapos gombák alkotják a boszorkánykört, de alattuk a fű nem színeződik. Ez az utóbbi nem jelent nagy problémát, fontos azonban, hogy ha gyerekek is használják a gyepet, távolítsuk el ezeket a gombákat. Az első két esetben már nehézkes a védekezés. Mindenek előtt gyepesítés előtt körültekintően kell előkészíteni a talajt, el kell távolítani a fadarabokat és nagyobb növényi részeket. Ha csak sötétzöld gyűrű jelenik meg, nitrogén-utánpótlással az egész gyepünk élénk színű lesz, így a kör sem különül el feltűnő módon. Azonban figyelni kell arra is, hogy a túlzott tápanyagbevitel más betegségeket is okozhat. Gyakoribb fűnyírással eltüntethetjük a magasságkülönbségeket. Tartós megoldást csak a fertőzött gyep és talaj lenyesése jelent. Ilyenkor tiszta talajjal töltsük fel területet, és telepítsük újra a gyepet.

Levélfoltosodás

E gombás betegség leginkább hűvösebb (15-25 °C), párás időben támadhatja meg a gyepet, így leginkább tavasszal és ősszel jelentkezik. A levélen kis, sötét színű foltok jelennek meg, amelyek lehetnek barnás, feketés vagy lilás árnyalatúak. A betegség előrehaladtával e foltok megnőnek, közepük elhalhat, így ott sárgára színeződik a fűszál. A fertőzött gyepben a fű általánosan a fű barnább, levelei vékonyabbak. A levélfoltosodás végül a fűnövény elhalhat. Ha túl sok nitrogént juttatunk a talajba, elősegítjük e gomba megjelenését és terjedését, vagyis elkerülendő a túltrágyázás. Emellett a fokozott káliumadagolás javasolt. A fűnyírás során ügyelni kell arra, hogy a fűnek maximum az egyharmadát vágjuk le. Az öntözés során kerülni kell a gyakori, de gyenge locsolást, inkább ritkábban, de többet öntözzünk. A gyep tövénél kialakult, elhalt növényi részekből álló réteg eltávolítása, és a levegőztetés is segíthet megelőzni a levélfoltosodást.

Barna foltosság (Rizoktóniás fertőzés)

A gomba okozta barna folt először csak pár centiméteres, de gyorsan terjed tovább kör vagy patkó alakban. Előfordulhat az is, hogy amíg kifelé terjeszkedik a folt, a belseje regenerálódik, így egy karikát formáz. E foltokban a fű sárga vagy barna, később el is pusztulhat a növény. A kora reggeli órákban, ha harmatos a fű pókhálószerű képződmények is megfigyelhetőek a gyepen Ez a gomba micéliumai. A levélfoltosság meleg, nedves időben jelenhet meg, de kedvez neki az árnyék is. Megelőzéséhez fontos, hogy a terület vízelvezető-képessége jó legyen, amit levegőztetéssel is javíthatunk. Elengedhetetlen az egészséges gyephez a trágya megfelelő adagolása, a túl sok nitrogén elősegítheti a barna foltok megjelenését és terjedését.

Palántadőlés (Pytium)

Ez a gombás betegség máshogy jelenik meg a fű fiatal és idő korában. A fertőzött növény kikelés után elhal, levele elszárad. A talajból ilyenkor könnyen ki lehet húzni, gyökere pedig feketére színeződik. Idősebb korban a gyepben kis, szürkés foltok keletkeznek, amelyek akár össze is olvadhatnak. Ebben az állapotban összetéveszthető a szárazságban szenvedő fűvel, viszont a növényt ilyenkor is könnyen ki lehet húzni, gyökere fekete. E betegség terjedéséhez elengedhetetlen a magas páratartalom, de kedvez neki a meleg idő is. Megelőzéséhez kerülni kell a túl nagy nitrogénbevitelt, inkább a káliumos műtrágya javasolt. Reggel öntözzünk, és a vizes füvön ne járkáljunk, ne nyírjuk ilyenkor. Semleges vagy enyhén savanyú pH-jú talaj esetén kisebb valószínűséggel jelenik meg a palántadőlés.

Algák, zuzmók

Algák és zuzmók akkor jelennek meg, ha a gyep elhanyagolt. Előfordulásuk tápanyaghiányt és rossz vízelvezetést jelez. Árnyékos helyen gyakrabban jelennek meg. Az algák, amelyek zöldes, nyálkás réteget alkotnak, kifejezetten kedvelik a vizenyősebb területeket. Megoldást jelenthet az őszi talajlevegőztetés és a megfelelő trágyázás. Fontos a helyes öntözés: ne kis adagokban sokszor öntözzünk, hanem ritkábban, de több vizet jutassunk a területre. Ha már zuzmók és algák jelentek meg a gyepünkben, alkalmazzunk ellenük mohairtó szert.

Mint az a fenti leírásokból kiderült, mindegyik betegség megelőzhető, ha helyesen gondozzuk a gyepet. Tartsuk be a fűnyírás és az öntözés szabályait, trágyázzunk célzottan és következetesen. Ne kezeljük a füvet rendszertelenül, össze-vissza. A biztos eredményhez kérje szakember tanácsát!