Elektromos mágnes-szelep(ek):

Sokan egyáltalán nincsenek tisztába azzal a ténnyel – sőt még a telepítéssel foglalkozók sem – hogy az öntözőrendszer meghatározó eleme a mágnes-szelep(ek). Ez az alkatrész biztosítja, hogy mindig tökéletesen induljon-zárjon az adott locsolási zóna. Öntözőrendszerünk nem lehet jobb, mint a mágnes-szelepei! Mindig a legjobb mágnes-szelepek beépítését kezdeményezzük, mert ezek garantálják hosszútávra a megbízható működést. Az olcsó ajánlatokban nagy szerepet, ezek az alkatrészek gyenge műszaki minősége jellemzi. A szelepek minőségét, és árvonzatát az átfolyási veszteség egysége határozza meg. Egy jó megbízható mágnes-szelep átlagos ára kb. 10000 Ft, míg egy olcsóbb árfekvésű 5000 Ft.

Anyaguk lehet PVC, üvegszál erősítésű műanyag, a legjobbak ABS, vagy a legdrágábbak bronzból is készülhetnek. Már az egy évtizedes telepítési tapasztalatunk, hogy a üzemeltetés során az elsődleges szempontnak a megbízható működést és a hosszú élettartamot tekintjük, ezért is fontos a jó szelep kiválasztása.

Törpefeszültségű (24 V AC) elektromos jel nyitja ill. zárja a szelepet. A jelet, a vezérlő elektronika adja a szelepeknek, de kézi nyitással is üzemeltethető. A szelepe(ek) kiválasztása sarkalatos pontja az öntözőrendszernek!

Föld alatti csővezeték:

Méretük azaz átmérőjük eltérő lehet, de leggyakrabban a kiskertekben 25, 32, míg parkokban, sportlétesítményekben 32 – 110 mm, anyagukat tekintve; kemény poli-etilén KPE.

A vezetékek mélységét általában kis rendszereknél a szórófejek nagysága határozza meg, ami átlagosan kb. 20-35 cm – míg nagyobb rendszereknél pl. sportpályáknál 40 – 70 cm is lehet.

Szórófejek:

Az öntözés időtartama alatt automatikusan (a víznyomás hatására) kiemelkednek, majd az öntözés befejeztével visszasüllyednek a földbe, így a szórófejek nem zavarják a látványt, fűnyírást, sportot, vagy a játékot. Sugár irányi szórás távolságok 0,8 m – 35,0 m-ig változhatnak. Így minden füvesített területen egyaránt alkalmazható. De ezeket a szórófejek csak gyeplocsolásra fejlesztették ki!

Spray típusú szórófejek:

1,2 m – 6 m öntözési sugárban, fix vagy állítható szögtartományon belül egyenletesen és egyszerre öntözik be a területet. Használatuk a keskeny, kisebb területrészek esetében indokolt. Nagy a csapadék kibocsátásuk, ezért csak rövid ideig járatjuk őket. (4-8 perc) Optimális működésük: 2,1 bar. Legnagyobb előnyük: a minimális meghibásodás lehetősége.

Kisebb vízturbina hajtású:

Kisebb vízturbina hajtású: un. rotoros szórófejek 4-10 m öntözési sugárban teljes kört, vagy egy beállítható szögtartományt öntöznek. A szórófej nem egyszerre az egész területet nedvesíti be, hanem egy, vagy több öntözési sugárban juttatja ki a vízsugarat. A szórófej mozgását a kiáramló víz forgatja.Közepes csapadék intenzitással (3 - 10 l/perc), és 2,5 - 5 bar nyomástartományon belül üzemeltethetőek. Optimális működés: 3,5 bar.

Középkategóriás, vízturbina hajtású szórófejek:

Lényegesen elterjedtebbek, mint az előző modell. Öntözési távolságuk r = 6 - 16 m közé tehető, vízfelhasználásuk 5 - 60 l/perc között változik, 2,8 – 5,0 bar nyomáson. (opt. nyom.: 3,5 bar). Hasonlóképpen állítható a szögtartományuk, mint a kisebb modelleknél, de már lényegesen gazdaságosabb öntözést valósíthatunk meg alkalmazásukkal.

Locsolási teljesítményük a legjobb, sok karbantartást nem igényelnek. Nagy távolságú vízturbinás szórófejek a sport illetve golfpályák, vagy nagy egybefüggő parkok öntözésére fejlesztették ki. Általános felhasználásuk korlátozott. E rendszerekre speciálisan összeállított, vagy egyedi ismertetőink állnak a rendelkezésre.

Elektromos vezérlő:

A vezérlők minőségét itt is az árkategóriájuk határozzák meg. Egy átlagos kertbe nem kell „nagy tudású” vezérlőt választani, de a vezérlő minden olyan szolgáltatást nyújtson, amit használunk, és használni fogunk. Egy átlagos vezérlő 25 E.Ft, míg egy komolyabb alapvezérlő 35 E. -70 E. Ft.

A vezérlő feladata, hogy elosztja a rendelkezésre álló vízmennyiséget, és gondmentessé teszi az öntözést, valamint a beprogramozott értékeknek megfelelően a mágnes-szelepek nyitása és zárása, a szivattyú(k) indítása. Mára a vezérlők teljesen kiszolgálják valamennyi öntözéstechnikai vezérlési funkciót, amit kiskertekben illetve sportlétesítményekhez elengedhetetlen követelmény. A vezérlők általában 1-15db mágnes-szelepet képesek biztonságosan kezelni, ha esetlegesen ennél többre lenne szükség, akkor komolyabb vezérlők is a rendelkezésre állnak.

Speciális öntözési célokra az un. PLC vezérlésű vezérlőket kell használni. Léteznek elemes időkapcsolók, melyeket olyan területekre fejlesztettek ki ahol nincs, vagy túl költséges lenne a hálózati áramforrás biztosítása.

Ezek a vezérlők is ugyanolyan biztonsággal működnek, mint a hálózati társaik. Kézi indítással bármikor elindíthatunk bármely programot. A új vezérlők elektronikája áramszünet esetén is megtartják a programukat, de az öntözést nem képesek indítani.

Nagyobb rendszereknél pl. köztereken, intézményeknél, sportlétesítményeknél a vezérlő kialakításához szükséges érintésvédelmi jegyzőkönyvet is mellékelni kell!
A vezérlés kialakítását csak megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezheti!

Esőkapcsoló:

Egyszerű felépítésű, igen hatásos elengedhetetlen tartozéka az öntözőrendszernek, mellyel nem csak jelentős öntözővíz megtakarításokat érhetünk el, hanem használatával elkerülhető az eső utáni, vagy csapadékos időszakban történő túlöntözés.

Hálózati vízzel történő öntözésnél rendkívül gazdaságos az esőérzékelők alkalmazása! Működésük elvén csoportosíthatók.

Vezetőképesség elvén működő:
Lényege, hogy a csapadékot egy gyűjtőtálca segítségével felfogjuk és mindaddig tároljuk, míg abból a víz el nem párolog. A gyűjtőtálcába két rozsdamentes érzékelő elektróda lóg bele. Ahogyan a csapadék vízszintje eléri az érzékelőket abban a pillanatban tiltja a vezérlőt. A vezérlő érzékenysége könnyen beállítható a lehullott csapadék mennyiségéhez. Jelenleg ez a legérzékenyebb szenzor. Hátránya: az esővízgyűjtő tálcát időnként tisztítani kell a belekerülő szennyeződésektől.

Mikrokapcsolós:
A belsejében kis nedvszívó korongok magukba szívják a lehulló esővizet, és ettől megduzzadnak mellyel egy kapcsolót működtetnek, így az öntözés szüneteltetését jelzi a vezérlőnek. Eső után ezek a korongok a széltől és hőmérséklettől függően (a földdel közel azonos időben száradnak ki) aktiválják az öntözőrendszert. Hogy öntözőrendszerünk a legjobban igazodjék éghajlatunkhoz, talajtípusunkhoz valamint a telepített növénykultúránkhoz, az esőkapcsolónk érzékenységét „durván” szabályozhatjuk.

Hátrányuk: pár (3-5) év után az érzékelő korongocskák cserére szorulnak.